A lagúnák városában járt Fehérvár Táncosa | Fehérvár Táncosa

2019.11.04. Szerző: Hajnal Csilla Címke: ,



Az éjszakai séták a városban, a vaporetto hangulata, az utcazenészek – a tavalyi, első Fehérvár Táncosa verseny győztese, Tátrai Réka szép emlékeket őriz Velencéről, ahova már rég szeretett volna eljutni. Idén nyáron sikerült, ott „váltotta be” a Fehérvár Travel által fődíjként felajánlott utazási utalványt. Az élmények mellett persze a Vasvári Pál Gimnázium végzőse arról is mesélt, mi minden történt vele az elmúlt évben és hogyan készül a Fehérvár Hangja versenyre, ahol ő készíti majd a döntősök közös táncának koreográfiáját.

Régi álmát váltotta valóra Réka nyáron a velencei utazással. Régóta szerette volna látni a lagúnák városát, ahova most a Fehérvár Táncosa verseny fődíjaként nyert 200 ezer forintos utazási utalvány segítségével jutott el. A díjat a Fehérvár Travel ajánlotta fel, velük utazott Réka és kedvese, Nyári Ádám, akivel közösen járták Velence utcáit és nézték meg a „kötelező” turistalátványosságokat.

Öt napig barangoltak a műemlékek, lagúnák, hidak között

– Nagy élmény volt, minden percét élveztük a nyaralásnak. Azért választottuk ezt az utazást, mert ebben volt a legtöbb szabadidő, és mi szeretjük magunk felfedezni a várost, ahol éppen vagyunk, szeretünk elmenni olyan helyekre, olyan utcákba, amelyek kevésbé népszerűek, kevesebb turista jár arra. Ráadásul a programban volt strandolási lehetőség is, bár azt végül annyira nem használtuk ki, mert olyan sokat csavarogtunk a városban, hogy a partra lemenni már csak hajnalban maradt időnk. Öt napot töltöttünk Velencében, a szállásunk egy szigeten volt, ezért aztán minden nap vaporettóval közlekedtünk, amit imádtam! Nagyon jó volt az idegenvezető, aki sok érdekességet mesélt a múzeumokról, templomokról, sokat megtudtunk tőle a város történelméről, a kultúráról, vele jártuk végig a „kötelezőket”. Sok mindent láttunk, nekem legjobban a Santa Maria della Salute templom tetszett, de nem hagytuk ki a Hard Rock Cafét sem, ahonnan gyönyörű a kilátás a városra. A lagúnák, a hidak, az éjszakai séták a kis utcákon, no és az utcazenészek – minden pillanat emlékezetes marad, ez biztos.

A nyári pihenő előtt persze nagyon sok minden történt Rékával. Alig győzte sorolni, mi mindent csinált az elmúlt hónapokban. A Fehérvár Táncosa címmel kötelezettségek is járnak, de úgy tűnik, a Vasvári végzőse „bírja a gyűrődést”, szívesen tesz eleget a felkéréseknek.

– Az első mindjárt nagyon kedves volt nekem, a Városi Diákbál nyitótáncát koreografálhattam. Azért is szerettem, mert a Diáktanács tagjaival készültünk, táncoltunk együtt, olyanokkal, akiket ismerek, ráadásul a téma, a Gatsby-korszak is nagy kedvencem. A visszajelzésekből azt láttam, jól is sikerült a bemutató, nem csak mi éreztük jól magunkat benne. Felléptem még több céges rendezvényen, jótékonysági esten is, márciusban pedig az ünnepi műsorban szerepeltem a vasváris diáktársaimmal, és koreográfiát is készítettem erre az alkalomra. Mindegyiket élveztem, jó együtt dolgozni ismerősökkel, hozzám hasonló korúakkal, közelebb érzem magam hozzájuk, nekik könnyebben adok instrukciókat. Készült egy klip is, a 21 Gramm Akusztik zenekar Piszkos tangó című számára, abban két döntős társam, Jenei Marci és Kindl Gábor is szerepelt, és persze Ferenczy-Nagy Bogi énekelt. És volt még egy igazán különleges munkám: egy fiatal pár látott a színházban, megkértek, hogy segítsek nekik az esküvői táncuk kitalálásában. Három táncot „gyúrtunk” egybe: egy romantikus bécsi keringő után szambaritmusra, majd egy mai, modern zenére táncoltak – nagy sikerük volt a násznép előtt, jó volt látni az örömüket, megtisztelő, hogy én is ott lehettem velük.

Réka már várja a közös munkát a Fehérvár Hangja versenyzőivel

Réka versenytáncosként jutott a tehetségkutató döntőjébe, nem mellesleg tartalékként, hiszen éppen csak kimaradt a legjobb 16-ból. Munkát vállalt a nyárra, az első napját kezdte volna, amikor jött a telefonhívás: valaki visszalépett, várják a táborba. Új koreográfiára már nem maradt idő, egy meglevőt vitt magával, amit aztán Szóka Rolanddal „csiszolt” készre. Jól sikerült, a zsűri végül őt látta a legjobbnak.

– Amikor először léptem ki egyedül a közönség elé, nagyon izgultam, hiszen addig versenytáncosként mindig volt mellettem valaki. De gyorsan feloldódtam, élveztem a helyzetet. Már korábban is gondolkodtam azon, hogy táncot váltok, más műfajban is szívesen kipróbálnám magam, de nehezen hagytam ott az egyesületet. Végül a Fehérvár Táncosa adta meg a lökést, jelenleg a Step & Style Stúdióban táncolok, modern tánccal, jazzbalettel foglalkozom – és nagyon élvezem!

A kérdésre, hogy a jövőjét táncosként képzeli-e, Réka azt mondta, eddig megpróbálta elkerülni a választ ebben a témában, de most az érettségi évében már muszáj erről gondolkodni. A továbbtanulást más irányban képzeli el, de a tánc mindenképpen része marad az életének valamilyen formában, ebben biztos. Minden lehetőséget megragad majd, hogy tánccal foglalkozhasson. Erre nem is kell olyan sokat várnia, hiszen ő lesz az, aki a Fehérvár Hangja döntőjére a versenyzők közös produkciójához koreográfiát készít.

– Várom a zenét, amire majd táncolni fognak, és nagyon várom már a közös munkát is. Nagy kihívás lesz, az biztos, mert sok különböző emberrel kell együtt dolgozni, de nem félek tőle. Azt hiszem, nekem lesz könnyebb dolgom, mert a többieknek még énekelniük is kell, méghozzá jól, miközben táncolnak. Már most izgulok értük!

Vissza